Mind a fordítóknak, mind a megrendelőknek érdeke, hogy a leadott forrásanyag megfelelő formában és tartalomban legyen átültetve a célnyelvre.

Egy másfél oldalas üzleti levélnél első megközelítésben nem is annyira lényeges, hogy mit használ a fordító, hiszen csak nekiáll, mondatról mondatra végighaladva lefordítja a levelet és kész az elküldhető fordított változat. De mi történik, ha a levél egy korábban már alaposan kivesézett témára vagy mondjuk egy gyártási paraméterre utal, és a fordításon nem ugyanaz a fordító dolgozik, aki a korábbi leveleket vagy anyagokat (használati utasítás, műszaki paraméterek stb.) fordította? Nem is beszélve arról, ha a cég, akivel partneri viszonyba szeretne kerülni a megrendelő, a „dübel”-t csak „tipli”-ként ismeri, és nem is tudja értelmezni a szinonimáját.

Ilyenkor a fordítási memória (korábbi fordítások kereshető szövegrészletei) és a terminológiai adatbázis (összegyűjtött szakkifejezések és szóhasználatok) igen hasznos segítséget jelentenek.

Persze el lehet ezek nélkül is készíteni a fordítást, hiszen ha a fordító megkap minden korábbi anyagot (vaskos műszaki leírásokat, katalógusokat, használati útmutatókat stb. és mindezt persze mindkét nyelven… mondjuk egy 3 GB méretű kisebb kontingenst), amelyek között biztosan meg fogja tudni találni a keresett szövegrészeket, és könnyedén el tud végezni egy alapos összehasonlítást az adott szóösszetétel négyféle előfordulásának kiértékelése tekintetében. Illetve a szakkifejezés általános és ügyfélre szabott táblázatai között is tud keresgélni.

Ehelyett amikor a fordítássegítő programon belül az adott mondathoz ér, a memória-ablakban a szoftver által felhozott négy változatra rápillant, végignézi a szoftver által jelzett különbözőségeket, eldönti, hogy a szövegkörnyezetbe ezek közül melyik illik a legjobban, hozzáveszi azt a két szakkifejezést, amit az általános ill. az ügyfélre szabott terminológiából kiszűr (szintén a szoftver), és az egész procedúra kb. fél percet vesz igénybe az alapos átgondolással és mérlegeléssel együtt, szemben a fent felvázolt kb. 10 perces művelettel.

A fordítássegítő szoftverek tehát nem csak a fordítónak jelentenek idő-, energia- és pénzmegtakarítást, hanem az ügyfél is biztos lehet abban, hogy a fordítás címzettje tényleg meg fogja érteni azokat a gondolatokat, amelyek kommunikálásával a jövőbeli üzletet reméli nyélbe ütni.